Anna Bryłka szerint az ukrán csatlakozásba az EU úgy sétál bele, mint dodó a kihalásba.
Anna Bryłka (*1990, Koło, Lengyelország) lengyel európai parlamenti képviselő a Patrióták Európáért frakcióban politizáló Szabadság és Függetlenség Konföderáció színeiben. Jogászként és történészként diplomázott a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen, majd a Varsói Egyetemen szerzett nemzetközi kapcsolatokból mesterdiplomát.
Mennyiben a Konföderáció sikere Karol Nawrocki győzelme a lengyel elnökválasztáson?
Karol Nawrocki választási győzelme kizárólag azért történhetett meg, mert támogatást nyújtottak neki a Konföderáció politikusai, különösen is Krzysztof Bosak, a Szejm alelnöke és a Nemzeti Mozgalom vezetője. E támogatás nélkül, figyelembe véve Rafał Trzaskowski erősebb első fordulós eredményét, a második forduló végződhetett volna holtversennyel vagy akár a balliberális jelölt győzelmével is.
Nawrocki jelentős, bár nem elsöprő győzelme a második körben teljes mértékben a Konföderáció azon döntésének eredménye, hogy az ő jelöltségét támogatja.
Amit Lengyelországban látunk, az a patrióta erők új politikai többségének formálódása?
Lengyelország politikai tájképén egyértelműen látszik a jobboldali pártok növekvő támogatottsága, s ezzel egyetemben a baloldal támogatottságának csökkenése.
A mostani felmérések már reálisnak mutatják a Konföderáció és a Jog és Igazságosság (PiS) közös kormányzását, és minden jel arra mutat, hogy ez a tendencia folytatódik.
Nem elképzelhetetlen, hogy a mostani többpárti koalíció nem fogja túlélni a teljes parlamenti ciklust, és akár előrehozott választásokra is sor kerülhet. A Konföderáció a leggyorsabban növekedő támogatottsággal bíró pártként egy stabil jobboldali többség kulcsfontosságú pillére. A másik nagy jobboldali erő, a Jog és Igazságosság láthatóan elérte választói potenciáljának csúcsát, és mostanra már csak kisebb fluktuációkat él meg támogatottságában.
Miért nem támogatja a Konföderáció Ukrajna EU-tagságát annak ellenére, hogy a lengyel fősodor pártjai Ukrajna erős támogatói?
A lengyel politikai osztályban – ideértve a két legnagyobb pártot, a PiS-t és a Polgári Platformot (PO) – valóban nagymértékű az érdektelenség Ukrajna EU-s integrációjának potenciális hatásai iránt, legyenek azok gazdaságiak, társadalmiak vagy kulturálisak.
A Konföderációban nem csupán az aggaszt bennünket, hogy Ukrajna mezőgazdaságát átszőtték az oligarchák és a multicégek, és nem is az ukrán ipari és szolgáltatási szektornak nyújtott EU-s privilégiumok, hanem az, hogy a kijevi hatalmi struktúra változatlan, továbbra is oligarchiában és korrupcióban gyökerezik, ráadásul az állam benne ragadt a hosszú háborúban. Ezek az aggályok, egyetemben ukránok millióinak lengyelországi és környékbeli jelenlétével, arra vezetnek bennünket, hogy erősen ellenezzük Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását. Ez egyszerűen nem áll érdekünkben. Ami a többi, ezen ügyekben továbbra is kritikátlan lengyel pártot illeti: azt hiszem, hogy ők geopolitikai elkötelezettségeik rabjai, és riasztóan csekély mértékben hoznak szuverén döntéseket. Csak a Konföderáció áll ki egyértelműen Ukrajna EU-tagsága ellen.
Lát politikai akaratot bizonyos európai politikai erők, különösen az Európai Néppárt (EPP) részéről Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítására, az Ukrajna által teljesítendő feltételek felpuhítására, vagy arra, hogy Ukrajna a mezőgazdasági támogatásokhoz vagy a közös piachoz már azelőtt hozzáférhessen, hogy teljes jogú taggá válna?
Sajnálatos módon igen valószínűnek tartok egy ilyen forgatókönyvet.
Ebben a kontextusban az Európai Unió a mauritiusi dodóra emlékeztet, egy hatalmas élőlényre, amely természetes ragadozók híján elvesztette védekező ösztöneit, és az ember megjelenése után nem sokkal kihalt.
Ukrajna gyorsított integrációja a bevándorláspolitika és a Green Deal után az EU harmadik kollektív önszabotázsát jelenti. Meggyőződésem, hogy a legtöbb európai politikai párt nem viseltetik az eljövendő generációk jóléte iránt aggodalommal és előrelátással. Ennek üdvös kontrasztja az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció keretében végzett munkánk. Ott valóban barátok között érezzük magunkat.
Milyen politikát kellene az EU-nak Ukrajna kapcsán folytatnia?
Az Ukrajnával való együttműködés mostani kereteit le kell bontani és teljesen újra kell gondolni. Olyan keretek kellenek, melyek stabil feltételeket biztosítanak a fejlődéshez az európai gazdák és vállalkozók számára. Egyszerűen fogalmazva: Europe first. Ennek eléréséhez az Európai Néppárt, a baloldal és az Európai Parlament liberális frakcióinak szövetségét meg kell törni, és egy új, minimum semleges koalíciót kell teremteni. Emellett fokozatosan újra be kell vezetni a vétójogot az Európai Bizottság által most monopolizált területeken.
És természetesen azonnal ki kell lépnünk a „halálos triászból”, melyet az ukrán integráció, a tömeges migráció és a Green Deal jelent.
Legőszintébb meggyőződésem, hogy az Európai Unió önmaga legádázabb ellenségévé vált.
Nyitókép: AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Nem lesz 5 százalékos GDP-arányos katonai költés sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben, ezt mindenki tudja. Kohán Mátyás írása.
A hivatalos ukrán adatok szerint 9 rakéta és 63 drón csapódott be a fővárosban, amelynek következtében több épület kigyulladt, és súlyos károk keletkeztek.
A MOL a Lotos-csoport lengyel hálózatának átvétele után 471 töltőállomással rendelkezik Lengyelországban.
„A Donyeck mezején hullott vér ukrán, de a szabadságért vívott harc európai” – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Aarhusban.
A német kormány helyettesítené az Egyesült Államokat.
Senki nem tudja (ellenőrizni), valójában hány válasz érkezett, és azok ténylegesen mit tartalmaznak.
„Gyűlölöd, amikor megszólal, mert amit mond, az a nyers valóság” – hangsúlyozta bejegyzésében a Fidesz frakcióvezetője.
Eddig nem tapasztalt támadássorozat érte Kijevet.
Az extrém hőség miatt szeptemberben rendezik meg a koncertet.
